Levélben érkezett csütörtökön az alábbi történetecske, ismerőstől:

Ma délután fél kettő-kettő körül utaztam a 105-ösön a Hősök tere felé, amikor a Bajza utcai megállónál láttam egy jófejséget, rád gondoltam. Egy negyven-ötven közötti vörös hajú nő a megálló melletti gyepen vett észre egy eldobott reklámújságot. Fölvette és kidobta a kukába. Semmi különös, ennyi a sztori. Csak az jutott eszembe, hogy gondolhatta volna azt is, hogy nem az én dolgom, szedje össze a közterületfenntartó vállalat. Oszt' mégse ezt gondolta... Szerinted?

B.

Igen, sok mindent gondolhatott volna. Gondolhatta volna azt is, hogy szedje össze maga Demszky. Hogy szedje össze az, aki eldobta. Akár az is eszébe juthatott volna, hogy nem nyúl hozzá, hadd lássák a turisták micsoda suttyó népek élnek errefelé. Oda is kilyukadhatott volna, hogy nem lehet mindenki után összeszedni az eldobott szemetet, mert attól még a szemetelő nem változik meg, majd esetleg csak akkor, ha az arcába fúj a szél egy zsíros párizsispapírt. Az is megfordulhatott volna a fejében, hogy nem nyúl hozzá, mert koszos lesz a keze (ez mondjuk jogos).

Gondolkodás helyett viszont lehajolt és felvette, mert - szóviccblog - bántotta a szemét. Még elképesztő hírértékkel bíró, minisztervezette zöldkommandó sem kellett hozzá. Gratuláció a vörös hajú nőnek, köszönet B.-nek.